Rimonpár (Tóratekercs dísz) 
Torah finials (Torah scroll adornment)

Dublin Core

Title

Rimonpár (Tóratekercs dísz) 
Torah finials (Torah scroll adornment)

Identifier

64.378

Description

A tóratekercs legrégebben kialakult díszei közé tartoznak a tekercset tartó fa rudak végére helyezett rimonok. A rimon héberül gránátalmát jelent, ami ősi szimbóluma a termékenységnek, gazdagságnak, s átvitt értelemben a tórának is. Írott források már a 11. századtól utalnak rimonokra, de tárgyi emlékünk csak jóval későbbről van. A rimonpárok időben később kialakult, az askenáz kultúrkörben elterjedt változata az építészeti elemeket felmutató, tornyos, emeletes forma. A gazdag, barokk stílusú rimonok teste hatosztású, két emeletes, kupolás tornyot ábrázol. Az emeleteken baldachinos fülkékben héber magyarázó feliratokkal ellátott öntött tárgyak vannak. Az apró tárgyak az ókori jeruzsálemi szentélyre utalnak. Az első emeleten a Szentély felszerelési tárgyait az arany menórát, a füstölő oltárt, a szent kenyerek asztalát, a rézmedencét, a kőtáblákat tartalmazó, arany fedelű ládát és egy olajoskorsót láthatunk. A második emeleten a szentélyben szolgálatot teljesítő főpapok ruházatának kellékei: a tizenkét törzs szimbolikus köveivel díszített főpapi mellvért, az efód, az arany fejdísz, a nadrág, a köntös, a főpapi öv, és a füstölő látható. A fülkék előtt kis erkélyek, a fülkéket elválasztó éleken pedig gazdagon díszített áttört ornamensek vannak. A tóradísz csúcsa vázában álló virágcsokor. Mindkét rimonon hosszú láncon váltakozva három gránátalma és három csengettyű lóg, melyek ünnepélyes csilingelést biztosítanak a felöltöztetett tóratekercs mozgatásakor. A csengettyűk között gránátalma és szőlőfürt alakú díszek váltakoznak, a tóra és Izrael népének szimbólumaiként. A rimonpár Padovában készült a 18. század első felében. Hasonló rimonpárokat készítettek több észak-itáliai városban, s több hasonló példány is ismert a világ jelentősebb judaika gyűjteményeiből. A rimonpárt Lajta Béla építész keleti útja során vásárolta, majd 1910-ben az akkor megalapított Zsidó Múzeumnak ajándékozta.

Béla Lajta (Leitersdorfer) architect and designer of the Chevra Kadisha institutions in Pest, in 1904 drafted a plan of a Jewish museum to be set up. He purchased the typically Italian Torah finials for his own collection, but when he heard about the founding of the museum in 1910, he was among the first ones to enrich the collection with these torah ornaments which depict the furnishings of the Jerusalem Temple, made in Padua in the beginning of the 18th century.

Date

1701

Coverage

Padova

Provenance

Lajta Béla ajándéka 1910-ben
Donated by Béla Lajta, 1910

References

Kohlbach Bertalan: A Magyar Zsidó Múzeum. In: Múlt és Jövő, 1912. 40.
A Magyar Zsidó Múzeum katalógusa. I–II. In: IMIT 1915. külön füzetben, 1. tétel
Mihalik Sándor: A Magyar Zsidó Múzeum ötvösművei. Kézirat. [1939] Magyar Nemzeti Múzeum adattára, 99 tétel
Benoschofsky Ilona, Scheiber Sándor: A Budapesti Zsidó Múzeum. Budapest: Corvina, 1985. 19. tétel
Dávid Katalin: Magyar egyházi gyűjtemények kincsei. Budapest: Corvina, 1981. 71. tétel
Mirjam Gelfer–Jorgensen: Towers and Bells: The Symbolism of Torah Finials. In: Studia Rosenthaliana Vol. 37. (2004) 37–54.
Tárgysorsok / Objects and Fates. Budapest: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, 2017.

Is Referenced By

Object Item Type Metadata

Materials

ezüst
Partly gold plated silver, embossed, engraved with cast decoration

Physical Dimensions

Magasság: 70cm
Talpátmérő: 10cm

Elhelyezés

Állandó kiállításban
A zsidó idő