MILEV

Browse Items (17 total)

  • AbrahamsohnVera1936_jpg.jpg

    A Dohány utcai főkántor, Ábrahámsohn Manó felesége, fia és lánya áll a napfényes őszi utcán. Hátuk mögött egy félig lebontott épület: a kép bal szélén látható Boros József sírköves hirdetéséből sejtjük, hogy a romos épület az Orczy ház. Ábrahámsohnék nem laktak messze: a Wesselényi utca 4-ben volt a lakásuk. Tudják, hogy fényképezik őket, ennek megfelelően mosolyogva, pózolva állnak a kamera előtt. Mosolyognak, de ennek ellenére sem tudjuk, hogy valójában mire gondolnak, milyen érzéseik vannak a történelmi épület bontásával kapcsolatban - mindenesetre ezt a helyszínt választották, hogy megörökítsék a családot.
  • AbrahamsohnVera1944jpg.jpg
  • 2021_67_1r.jpg

    A pesti Bikur Holim egylet előimádkozó könyve
  • schlesingerarlista.jpg

    A Josef Schlesinger kiadó története a híres pozsonyi jesívát vezető rabbi, Schreiber Mózes döntvénytárának kiadásáig nyúlik vissza. A „Hatam Szófer” címen megjelent rabbinikus válaszokat tartalmazó gyűjtemény sikere alapozta meg a több generáción keresztül prosperáló könyvkiadót. A cég 1860-ban Bécsbe költözött, majd 1905-ben Pesten, a Király utcai Orczy házban is fióküzletet nyitottak. Elsősorban imakönyveket, Hagadákat, zsoltároskönyveket és luahokat jelentettek meg. Az imakönyvekből több sorozat megjelent héber-német és héber-magyar változatban is. Az Anschluss (1938) után a bécsi részleget bezárták, a céget akkor vezető Schlesinger Adolf Avraham Pestre költözött, gyermekei pedig Tel Avivban megnyitották a ma is működő Sinai könyvkiadót. A cég 1920-as években Bécsben megjelent katalógusa 818 tételt sorol fel, kizárólag héber betűs könyveket.
  • 66_5.jpg
  • F66_603.jpg

    Orczy ház 1756-ben épült Orczy József báró által, aki az üzlethelyiségeit kiadta, az 1781-es türelmi rendeletet követően az ide települő zsidók kezdték használni. 1936-ben bontották le.

  • 2022_13.jpg
  • 2019_39c.jpg
  • 64_1351.jpg

    Házaló igazolvány Abelsberg Márton részére
  • 98_rosenthal.jpg

    A német területekről indult zsidó felvilágosodás (haszkala) egyik törekvése volt, hogy a zsidó szent iratokat és imákat nemzeti nyelvekre fordítsák a társadalomba integrálódni szándékozó, világias műveltséggel rendelkező zsidók számára. Magyarországon az első imakönyv fordítást az óbudai zsidó iskola tanítója, Rosenthal Móricz készítette, majd az első magyar zsidó Bibliafordítás készítője, Bloch Móric (később: Ballagi Mór) ellenőrizte. A könyv Pozsonyban, 1841–ben jelent meg. Külön érdekessége, hogy belső címlapján a pesti reform–közösség zsinagógájának, az Orczy házban működő „Cultustempel”–nek első ábrázolása látható rézmetszeten. A képen a divatosan öltözött zsidók a királyért és a hazáért imádkoznak. A jelenet eltér a hagyományos zsinagógai jelenetektől: az újszerűen a frigyszekrény elé állított tóraolvasó pult, a bima mellett álló rabbi és kántor ornátust, a gyerekkórus egyenruhát visel. Az ünnepségen részt vevő közönség a korszak biedermeier divatjának megfelelően, erős asszimilációs hatásokról árulkodó külsővel vesz részt. A férfiak borotváltak, asszonyaik pedig kivágott ruhákban, fedetlen fővel követik az eseményeket a női karzatról.

    A felirat:
    Az Izraeliták Könyörgése a Királyért és Hazáért a Pesti Templomban
    Légy a mi Fenséges Császárunk és Királyunknak I-ső és V-ik Ferdinándnak még hosszú időkig oltalma és védelme
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2