Hanukkah lamp]]>
Hanukkah lamps used in Eastern Europe were usually made of brass or copper with a rectangular molded base that are reminiscent of a bench. The eight oil containers on the bench, with manifold decorations on their back and side plates, are drawn from the typical Jewish iconography of plant and animal motives. It may be surprising that decorations show significant political figures of the era. On the two side plates of the Hanukkah menorah made of brass, we see two guardsmen. While on the back plate, Leopold II., who gave favorable legal framework for the Jews of the Austrian Empire, is visible.]]>

Országos Magyar Zsidó Múzeum Emancipációs Kiállításának Katalógusa. (1938) 9. oldal ]]>

Fülöp Jakobovics worked as a physician in the royal free city of Pest, and was the leader of the Jewish Hospital founded in 1805. He had an important role in forming the new cultural and intellectual image of the Jews in Pest. He was the one who initiated for the first time, that the Jews should subscribe a petition requiring the emancipation from the Hungarian Parliament. His campaign was somehow successful, because during the parliament session of 1840 the motion was discussed. On the other hand it was supported only by a couple of deputies, and was finally not carried. It is worth to note, that in the very same year the parliament proclaimed a remarkable law which allowed the Jews to be owners of immovable estates. This opened a new door, they could be more active to maintain a main role in the world of capitalists and bourgeoisie. Jakobovics was also a founder of the Hungarian Isrealite Craftsmen and Agricultural Association, and its chairman for 8 years. The Association (which was supported by Lajos Kossuth as well) was also responsible to fulfil the ambition of emancipation and the propagation of Hungarian language among the Jewish community. The portrait of Fülöp Jakobovics is a typical picture of an assimilated man: he wears an elegant male suit with a vest according to the fashion of his years. He also has a bow-tie, an atypical piece of clothing in Jewish tradition, while nothing covers his head. He was living in the Gömöry-house (the ground floor functioned as a pharmacy) in the beginning of Király street, he was the neighbour of Sámuel Löw Brill, one of the rabbis of Pest. (Hungarian Jewish Museum, 64.1822) ]]>
Diaszpóra és művészet 1997. MZSM

A múlt dimenziói 2000. MZSM

]]>
Gedő Lipót

]]>
Budapest, Franklin Társulat nyomdája, 1916. C/I/28

Az Országos Magyar Zsidó Múzeum Kongresszusi Kiállításának Katalógusa. In: IMIT Évkönyv 1935. 362-379. II/5

Országos Magyar Zsidó Múzeum Emancipációs Kiállításának Katalógusa. (1938)

Munkácsi Ernő: Mendel prefektus hiteles portréja. Libanon VI. évfolyam 1941. 4. szám pp. 82–83.
Major Henrik: Gedő Lipót. In: Múlt és Jövő, 1914 május, 274-275.

]]>
Adler Mór]]> Pest]]> Kohn Sámuel a híres bajai rabbi, Kohn Schwerin Götz unokájaként született 1841-ben. A kismartoni és a pápai jesívák után rabbiképesítését a korszak modern zsidó tudományosságának egyik fellegvárában, a breslaui rabbiképzőben szerezte. 1866-ban választották meg a Dohány utcai zsinagóga rabbijának, ahol ő vezette be a magyar nyelvű prédikációkat.
1884-ben jelentette meg „A zsidók története Magyarországon” című munkáját, melyben újszerű elméletet állított fel: e szerint a magyarországi zsidók a nyolcadik században egy évszázadnyi időre zsidó hitre tért kazárok leszármazottai, akik „mózesvallású magyarokként” a honfoglaló magyarsággal egyszerre érkeztek a Kárpát-medencébe. A kazár rokonság elméletét tudományos körökben már megjelenésének évében megcáfolták, de az erőteljesen asszimilálódó magyarországi zsidó közösségben mégis nagyon népszerű lett. A gyökértelenséggel vádolt zsidó közösség előszeretettel hivatkozott Kohn elméletére, jóllehet a magyarországi zsidó közösségek története nem folyamatos: a középkori előzmények után a török hódoltság időszakában, majd a tizennyolcadik századi újratelepítés során a zsidó lakosság többször kicserélődött. Elmélete a későbbi történetíróknál is megjelent, s szinte máig meghatározza a magyar zsidók történeti tudatát.
Kohn Sámuel történetíróként jelentőset alkotott: összegyűjtötte a magyar történelemre vonatkozó héber forrásokat, és ő írt először magyar zsidó régiségekről, a zsidó történeti források összegyűjtésének és megőrzésének szükségességéről. Vezetésével állították össze azt a kiállítást, mely 1896-ban, Magyarország ezeréves fennállásának ünnepére rendezett Ezredéves Kiállításon elsőként mutatta be a magyarországi zsidók tárgyi–történeti emlékeit. Ennek a gyűjtésnek egy kis töredéke lett a húsz évvel később megnyílt zsidó múzeum törzsanyaga.
Szobrát a jeles zsidó szobrász, a szintén Bajáról származó Telcs Ede készítette el a múzeum felkérésére, Kohn fiának anyagi támogatásával. Telcs a korszak elismert művésze volt. Ő készítette egyebek mellett a nemzeti romantika költőjének, Vörösmarty Mihálynak szobrát csakúgy, mint a Hősök terén álló emlékművön Szent László király alakját.
A zsidó múzeum megrendelésére a híres 19. századi rabbi, Löw Lipót és a magyar nyelvű zsidó költészet jelese, Kiss József szobrát is elkészítette. Kohn Sámuel szobra 1936-ben a Kongresszusi kiállításon volt először látható, majd azóta folyamatosan az állandó kiállítás része.
]]>
Telcs Ede]]>
Országos Magyar Zsidó Múzeum Emancipációs Kiállításának Katalógusa. (1938) 9. oldal ]]>
Hanukkah lamp II.]]> II. József felvilágosult abszolutista uralkodó volt, s egységes, centralizált, modern állam megteremtésén dolgozott. 1783-ban adta ki azt a rendeletét, mellyel a zsidó közösséget szerette volna integrálni a társadalomba, s ehhez számos, a zsidó közösségek által is eltérően értelmezett szabályt vezetett be. Biztosította a zsidó népesség szabad költözését akár a városokba is, engedélyezte, hogy a zsidók minden foglalkozást űzhessenek, földet bérelhessenek és akár egyetemre is járhassanak. Az egységes kulturális közeg megteremtéséhez elrendelte államilag felügyelt zsidó iskolák felállítását, amelyben a felvilágosodás elveinek megfelelő tananyagot tanítottak. A zsidó tanok ellenőrzése érdekében megtiltotta héber nyelvű könyvek behozatalát az országba, de engedélyezte, hogy az Egyetemi Nyomda – a korabeli Magyarország egyik legjobb nyomdája! – nyomtassa a zsidó közösségben használt héber betűs könyveket. Alattvalóit egységes, civilizált népességnek akarta látni, ami hatalmas ellenállást váltott ki a tradíciójuk elvesztésétől félő közösségekben. Azt a rendeletét, amelyben elrendelte a szakáll levágását, az óriási tiltakozás miatt vissza kellett vonnia. A polgári jogegyenlőségért küzdő felvilágosultabb zsidó tömegek lelkesen fogadták reformjait, őt magát a valaha trónon ült legnagyobb humanistaként köszöntötték. A tradícióikat féltő, erősen vallásos tömegek ugyanakkor minden bajok forrásának tekintették a modernizációt pártoló uralkodót, aki reformjaival megbontotta a zsidó közösség egységét.
Halála után a reformjainak egy részét utóda, II. Lipót folytatta, de az ő halála után a zsidó közösség emancipációja újabb fél évszázadra megtorpant. II. József és II. Lipót alakja a jogegyenlőségért folytatott küzdelmek során szimbolikussá nőtt, s portréjuk ezért jelenhetett meg akár a figurális ábrázolást elméletileg tiltó zsidó művészetben, szertartási tárgyakon.
Múzeumunk gyűjteményében van teljesen hasonló tárgy II. Lipót portréjával is. A kiállított példány csonka: a bécsi Zsidó Múzeumban lévő ugyanilyen tárgy alapján tudjuk, hogy a padka hátlapján lévő oroszlánok eredetileg koronát tartottak az uralkodó feje fölé, megkétszerezve ezzel a tárgy magasságát.
A II. József portréjával díszített tárgyat özv. Pap Béláné helyezte letétbe a gyűjteményben
1933-ban. A hanukkai mécses azóta folyamatosan szerepel az állandó kiállításban jelezve, hogy a múzeumot magáénak érző pesti zsidó közösség fontosnak tartja a jogegyenlőséget és a polgári érvényesülés lehetőségét, melyet a történelemben elsőként a felvilágosodás korának reformjai adtak meg számára. ]]>

Benoschofsky Ilona, Scheiber Sándor: A Budapesti Zsidó Múzeum. Budapest: Corvina, 1985. 102

Berger, Natalia: The Jewish Museum. History and Memory, Identity and Art from Vienna to the Bezalel National Museum, Jerusalem. Leiden, Boston: Brill, 2017. 8.24.
]]>
Buda]]> Prayerbook ]]>
Szalai Anna: Hagyománymentés és útkeresés. Zsidó vonatkozású magyar regények. Budapest: Gondolat, 2018. 158. ]]>
Pozsony, Pressburg, Bratislava ]]>