http://collections.milev.hu/items/browse?tags=CatalogueEmancipation1938&page=2&output=atom <![CDATA[MILEV]]> 2021-10-25T23:00:33+02:00 Omeka http://collections.milev.hu/items/show/29739 <![CDATA[Hanukai menóra <br /><em>Hanukkah lamp</em>]]>
Hanukkah lamps used in Eastern Europe were usually made of brass or copper with a rectangular molded base that are reminiscent of a bench. The eight oil containers on the bench, with manifold decorations on their back and side plates, are drawn from the typical Jewish iconography of plant and animal motives. It may be surprising that decorations show significant political figures of the era. On the two side plates of the Hanukkah menorah made of brass, we see two guardsmen. While on the back plate, Leopold II., who gave favorable legal framework for the Jews of the Austrian Empire, is visible.]]>
2019-12-06T14:16:03+01:00

Dublin Core

Title

Hanukai menóra 
Hanukkah lamp

Identifier

64.263

Description

A Kelet–Európában használatos hanukai mécsesek általában sárga vagy vörösrézből készültek, pad-alakú tárgyak. A pad részén található a nyolc mécses, háttámlájuk és oldalfalaik pedig sokféleképpen díszítettek, amelyek a zsidó ikonográfiára jellemző növény- és állatalakjai rajzolódnak ki. Talán meglepő, hogy a díszítések között megjelennek a korszak politikai történetében jelentős szereplők is. A sárgarézből készült hanukai menóra két oldalfala egy–egy testőr figurája, háttámláján pedig az Osztrák Birodalom zsidóságának kedvező törvényi kereteket adó II. Lipót figurája látható. 

Hanukkah lamps used in Eastern Europe were usually made of brass or copper with a rectangular molded base that are reminiscent of a bench. The eight oil containers on the bench, with manifold decorations on their back and side plates, are drawn from the typical Jewish iconography of plant and animal motives. It may be surprising that decorations show significant political figures of the era. On the two side plates of the Hanukkah menorah made of brass, we see two guardsmen. While on the back plate, Leopold II., who gave favorable legal framework for the Jews of the Austrian Empire, is visible.

Provenance

Vásárlás, 1910. Eredeti leltári száma: 114

References

A Magyar-Zsidó Múzeum katalógusa. Budapest, Franklin Társulat nyomdája, 1916. A/III/b/27

Országos Magyar Zsidó Múzeum Emancipációs Kiállításának Katalógusa. (1938) 9. oldal

Object Item Type Metadata

Materials

Réz 
Brass

Physical Dimensions

Magasság: 22cm
Szélesség: 28cm
]]>
http://collections.milev.hu/items/show/29463 <![CDATA[Jakobovits Fülöp portréja]]>
Fülöp Jakobovics worked as a physician in the royal free city of Pest, and was the leader of the Jewish Hospital founded in 1805. He had an important role in forming the new cultural and intellectual image of the Jews in Pest. He was the one who initiated for the first time, that the Jews should subscribe a petition requiring the emancipation from the Hungarian Parliament. His campaign was somehow successful, because during the parliament session of 1840 the motion was discussed. On the other hand it was supported only by a couple of deputies, and was finally not carried. It is worth to note, that in the very same year the parliament proclaimed a remarkable law which allowed the Jews to be owners of immovable estates. This opened a new door, they could be more active to maintain a main role in the world of capitalists and bourgeoisie. Jakobovics was also a founder of the Hungarian Isrealite Craftsmen and Agricultural Association, and its chairman for 8 years. The Association (which was supported by Lajos Kossuth as well) was also responsible to fulfil the ambition of emancipation and the propagation of Hungarian language among the Jewish community. The portrait of Fülöp Jakobovics is a typical picture of an assimilated man: he wears an elegant male suit with a vest according to the fashion of his years. He also has a bow-tie, an atypical piece of clothing in Jewish tradition, while nothing covers his head. He was living in the Gömöry-house (the ground floor functioned as a pharmacy) in the beginning of Király street, he was the neighbour of Sámuel Löw Brill, one of the rabbis of Pest. (Hungarian Jewish Museum, 64.1822) ]]>
2020-12-24T21:51:19+01:00

Dublin Core

Title

Jakobovits Fülöp portréja

Identifier

64.1822

Description

Jakobovits Fülöp pesti orvos, az 1805–ben alapított Zsidókórház főorvosa egyike volt azoknak, akik a formálódó pesti közösség szellemi arculatát meghatározták. 1839–ben az ő kezdeményezte, hogy a zsidó közösség petícióval járuljon a magyar országgyűlés elé. Mozgalmának eredményeként az 1840–ben összzeülő országgyűlésen már felmerült a zsidók polgárosítására vonatkozó javaslat, igaz, ekkor még kevesen támogatták. Ugyanez az országgyűlés viszont elfogadta azt a nagy jelentőségű törvényt, aminek nyomán zsidók is bírhattak ingatlantulajdont – utat nyitva ezzel a modern polgári életben való még aktívabb részvételnek. Jakobovits részt vett a zsidó földművesek és iparosok képzésére és támogatására létrehozott egylet (Magyar Izraelita Kézmű és Földművelési Egyesület) létrehozásában, majd nyolc éven keresztül az elnöki tisztét is betöltötte. Az egyesület, – melyet Kossuth Lajos is támogatott ! – fontos szerepet játszott a zsidó közösség polgárosításában és a magyar nyelv elterjesztésében. Jakobovits Fülöp portréja jellegzetes asszimilált portré: viselete a korszak elegáns férfiviselete fehér mellénnyel és szalonkabáttal. A hagyományos zsidó viseletben elképzelhetetlen fekete csokornyakkendőt visel, ugyanakkor fejfedő nélkül. Jakobovits a Király utca elején, az egyik városi patikát is befogadó Gömöry házban (Király utca 12.) élt, egyebek mellett Brill Sámuel Löw pesti rabbi szomszédságában. (Magyar Zsidó Múzeum, 64.1822)

Fülöp Jakobovics worked as a physician in the royal free city of Pest, and was the leader of the Jewish Hospital founded in 1805. He had an important role in forming the new cultural and intellectual image of the Jews in Pest. He was the one who initiated for the first time, that the Jews should subscribe a petition requiring the emancipation from the Hungarian Parliament. His campaign was somehow successful, because during the parliament session of 1840 the motion was discussed. On the other hand it was supported only by a couple of deputies, and was finally not carried. It is worth to note, that in the very same year the parliament proclaimed a remarkable law which allowed the Jews to be owners of immovable estates. This opened a new door, they could be more active to maintain a main role in the world of capitalists and bourgeoisie. Jakobovics was also a founder of the Hungarian Isrealite Craftsmen and Agricultural Association, and its chairman for 8 years. The Association (which was supported by Lajos Kossuth as well) was also responsible to fulfil the ambition of emancipation and the propagation of Hungarian language among the Jewish community. The portrait of Fülöp Jakobovics is a typical picture of an assimilated man: he wears an elegant male suit with a vest according to the fashion of his years. He also has a bow-tie, an atypical piece of clothing in Jewish tradition, while nothing covers his head. He was living in the Gömöry-house (the ground floor functioned as a pharmacy) in the beginning of Király street, he was the neighbour of Sámuel Löw Brill, one of the rabbis of Pest. (Hungarian Jewish Museum, 64.1822)

Date

1848

Provenance

MIKÉFE tulajdonából

References

Országos Magyar Zsidó Múzeum Emancipációs Kiállításának Katalógusa. (1938) 9. oldal

Still Image Item Type Metadata

Original Format

olaj, vászon

Physical Dimensions

68 x 55 cm

Elhelyezés

Itt lakott Rosenthal kiállításban
]]>
http://collections.milev.hu/items/show/29233 <![CDATA[Mendel prefektus portréja]]> Diaszpóra és művészet 1997. MZSM

A múlt dimenziói 2000. MZSM

]]>
2019-10-28T13:32:28+01:00

Dublin Core

Title

Mendel prefektus portréja

Identifier

64.1769

Creator

Date

1916 előtt

Provenance

A múzeum felkérésére festette 1914-ben. Eredeti leltári száma: 475

References

A Magyar-Zsidó Múzeum katalógusa.
Budapest, Franklin Társulat nyomdája, 1916. C/I/28

Az Országos Magyar Zsidó Múzeum Kongresszusi Kiállításának Katalógusa. In: IMIT Évkönyv 1935. 362-379. II/5

Országos Magyar Zsidó Múzeum Emancipációs Kiállításának Katalógusa. (1938)

Munkácsi Ernő: Mendel prefektus hiteles portréja. Libanon VI. évfolyam 1941. 4. szám pp. 82–83.
Major Henrik: Gedő Lipót. In: Múlt és Jövő, 1914 május, 274-275.

Still Image Item Type Metadata

Original Format

olaj, vászon

Physical Dimensions

85 x 71 cm

Elhelyezés

100 év - 100 tárgy kiállításban
]]>
http://collections.milev.hu/items/show/28582 <![CDATA[Kern Jakab portréja ]]> 2019-12-08T22:02:00+01:00

Dublin Core

Title

Kern Jakab portréja

Identifier

65.1339

Description

Kern Jakab pesti hitközségi elöljáró

Creator

Coverage

Date

1866

Provenance

MIKÉFE tulajdonából

References

Országos Magyar Zsidó Múzeum Emancipációs Kiállításának Katalógusa. (1938) 9. oldal

Still Image Item Type Metadata

Original Format

olaj, vászon

Physical Dimensions

94 x 80 cm
]]>
http://collections.milev.hu/items/show/28550 <![CDATA[Kohn Sámuel mellszobra]]> Kohn Sámuel a híres bajai rabbi, Kohn Schwerin Götz unokájaként született 1841-ben. A kismartoni és a pápai jesívák után rabbiképesítését a korszak modern zsidó tudományosságának egyik fellegvárában, a breslaui rabbiképzőben szerezte. 1866-ban választották meg a Dohány utcai zsinagóga rabbijának, ahol ő vezette be a magyar nyelvű prédikációkat.
1884-ben jelentette meg „A zsidók története Magyarországon” című munkáját, melyben újszerű elméletet állított fel: e szerint a magyarországi zsidók a nyolcadik században egy évszázadnyi időre zsidó hitre tért kazárok leszármazottai, akik „mózesvallású magyarokként” a honfoglaló magyarsággal egyszerre érkeztek a Kárpát-medencébe. A kazár rokonság elméletét tudományos körökben már megjelenésének évében megcáfolták, de az erőteljesen asszimilálódó magyarországi zsidó közösségben mégis nagyon népszerű lett. A gyökértelenséggel vádolt zsidó közösség előszeretettel hivatkozott Kohn elméletére, jóllehet a magyarországi zsidó közösségek története nem folyamatos: a középkori előzmények után a török hódoltság időszakában, majd a tizennyolcadik századi újratelepítés során a zsidó lakosság többször kicserélődött. Elmélete a későbbi történetíróknál is megjelent, s szinte máig meghatározza a magyar zsidók történeti tudatát.
Kohn Sámuel történetíróként jelentőset alkotott: összegyűjtötte a magyar történelemre vonatkozó héber forrásokat, és ő írt először magyar zsidó régiségekről, a zsidó történeti források összegyűjtésének és megőrzésének szükségességéről. Vezetésével állították össze azt a kiállítást, mely 1896-ban, Magyarország ezeréves fennállásának ünnepére rendezett Ezredéves Kiállításon elsőként mutatta be a magyarországi zsidók tárgyi–történeti emlékeit. Ennek a gyűjtésnek egy kis töredéke lett a húsz évvel később megnyílt zsidó múzeum törzsanyaga.
Szobrát a jeles zsidó szobrász, a szintén Bajáról származó Telcs Ede készítette el a múzeum felkérésére, Kohn fiának anyagi támogatásával. Telcs a korszak elismert művésze volt. Ő készítette egyebek mellett a nemzeti romantika költőjének, Vörösmarty Mihálynak szobrát csakúgy, mint a Hősök terén álló emlékművön Szent László király alakját.
A zsidó múzeum megrendelésére a híres 19. századi rabbi, Löw Lipót és a magyar nyelvű zsidó költészet jelese, Kiss József szobrát is elkészítette. Kohn Sámuel szobra 1936-ben a Kongresszusi kiállításon volt először látható, majd azóta folyamatosan az állandó kiállítás része.
]]>
2021-03-29T13:58:45+02:00

Dublin Core

Title

Kohn Sámuel mellszobra

Identifier

64.2155

Description

Kohn Sámuel bronzszobra a zsidó múzeum megrendelésére készült 1935-ben, Kohn Sámuel fiának, Kovács Gézának anyagi támogatásával.
Kohn Sámuel a híres bajai rabbi, Kohn Schwerin Götz unokájaként született 1841-ben. A kismartoni és a pápai jesívák után rabbiképesítését a korszak modern zsidó tudományosságának egyik fellegvárában, a breslaui rabbiképzőben szerezte. 1866-ban választották meg a Dohány utcai zsinagóga rabbijának, ahol ő vezette be a magyar nyelvű prédikációkat.
1884-ben jelentette meg „A zsidók története Magyarországon” című munkáját, melyben újszerű elméletet állított fel: e szerint a magyarországi zsidók a nyolcadik században egy évszázadnyi időre zsidó hitre tért kazárok leszármazottai, akik „mózesvallású magyarokként” a honfoglaló magyarsággal egyszerre érkeztek a Kárpát-medencébe. A kazár rokonság elméletét tudományos körökben már megjelenésének évében megcáfolták, de az erőteljesen asszimilálódó magyarországi zsidó közösségben mégis nagyon népszerű lett. A gyökértelenséggel vádolt zsidó közösség előszeretettel hivatkozott Kohn elméletére, jóllehet a magyarországi zsidó közösségek története nem folyamatos: a középkori előzmények után a török hódoltság időszakában, majd a tizennyolcadik századi újratelepítés során a zsidó lakosság többször kicserélődött. Elmélete a későbbi történetíróknál is megjelent, s szinte máig meghatározza a magyar zsidók történeti tudatát.
Kohn Sámuel történetíróként jelentőset alkotott: összegyűjtötte a magyar történelemre vonatkozó héber forrásokat, és ő írt először magyar zsidó régiségekről, a zsidó történeti források összegyűjtésének és megőrzésének szükségességéről. Vezetésével állították össze azt a kiállítást, mely 1896-ban, Magyarország ezeréves fennállásának ünnepére rendezett Ezredéves Kiállításon elsőként mutatta be a magyarországi zsidók tárgyi–történeti emlékeit. Ennek a gyűjtésnek egy kis töredéke lett a húsz évvel később megnyílt zsidó múzeum törzsanyaga.
Szobrát a jeles zsidó szobrász, a szintén Bajáról származó Telcs Ede készítette el a múzeum felkérésére, Kohn fiának anyagi támogatásával. Telcs a korszak elismert művésze volt. Ő készítette egyebek mellett a nemzeti romantika költőjének, Vörösmarty Mihálynak szobrát csakúgy, mint a Hősök terén álló emlékművön Szent László király alakját.
A zsidó múzeum megrendelésére a híres 19. századi rabbi, Löw Lipót és a magyar nyelvű zsidó költészet jelese, Kiss József szobrát is elkészítette. Kohn Sámuel szobra 1936-ben a Kongresszusi kiállításon volt először látható, majd azóta folyamatosan az állandó kiállítás része.

Creator

Date

1935

Provenance

Kovács Géza ajándéka, 1935. Eredeti leltári száma: 2935

References

Az Országos Magyar Zsidó Múzeum Kongresszusi Kiállításának Katalógusa. In: IMIT Évkönyv 1935. 362-379. II/36

Országos Magyar Zsidó Múzeum Emancipációs Kiállításának Katalógusa. (1938) 9. oldal

Object Item Type Metadata

Materials

bronz

Photographer

Ritter Doron, 2012

High resolution picture

elérhető
]]>
http://collections.milev.hu/items/show/28540 <![CDATA[Hanukai menóra II.<br /><em>Hanukkah lamp II.</em>]]> II. József felvilágosult abszolutista uralkodó volt, s egységes, centralizált, modern állam megteremtésén dolgozott. 1783-ban adta ki azt a rendeletét, mellyel a zsidó közösséget szerette volna integrálni a társadalomba, s ehhez számos, a zsidó közösségek által is eltérően értelmezett szabályt vezetett be. Biztosította a zsidó népesség szabad költözését akár a városokba is, engedélyezte, hogy a zsidók minden foglalkozást űzhessenek, földet bérelhessenek és akár egyetemre is járhassanak. Az egységes kulturális közeg megteremtéséhez elrendelte államilag felügyelt zsidó iskolák felállítását, amelyben a felvilágosodás elveinek megfelelő tananyagot tanítottak. A zsidó tanok ellenőrzése érdekében megtiltotta héber nyelvű könyvek behozatalát az országba, de engedélyezte, hogy az Egyetemi Nyomda – a korabeli Magyarország egyik legjobb nyomdája! – nyomtassa a zsidó közösségben használt héber betűs könyveket. Alattvalóit egységes, civilizált népességnek akarta látni, ami hatalmas ellenállást váltott ki a tradíciójuk elvesztésétől félő közösségekben. Azt a rendeletét, amelyben elrendelte a szakáll levágását, az óriási tiltakozás miatt vissza kellett vonnia. A polgári jogegyenlőségért küzdő felvilágosultabb zsidó tömegek lelkesen fogadták reformjait, őt magát a valaha trónon ült legnagyobb humanistaként köszöntötték. A tradícióikat féltő, erősen vallásos tömegek ugyanakkor minden bajok forrásának tekintették a modernizációt pártoló uralkodót, aki reformjaival megbontotta a zsidó közösség egységét.
Halála után a reformjainak egy részét utóda, II. Lipót folytatta, de az ő halála után a zsidó közösség emancipációja újabb fél évszázadra megtorpant. II. József és II. Lipót alakja a jogegyenlőségért folytatott küzdelmek során szimbolikussá nőtt, s portréjuk ezért jelenhetett meg akár a figurális ábrázolást elméletileg tiltó zsidó művészetben, szertartási tárgyakon.
Múzeumunk gyűjteményében van teljesen hasonló tárgy II. Lipót portréjával is. A kiállított példány csonka: a bécsi Zsidó Múzeumban lévő ugyanilyen tárgy alapján tudjuk, hogy a padka hátlapján lévő oroszlánok eredetileg koronát tartottak az uralkodó feje fölé, megkétszerezve ezzel a tárgy magasságát.
A II. József portréjával díszített tárgyat özv. Pap Béláné helyezte letétbe a gyűjteményben
1933-ban. A hanukkai mécses azóta folyamatosan szerepel az állandó kiállításban jelezve, hogy a múzeumot magáénak érző pesti zsidó közösség fontosnak tartja a jogegyenlőséget és a polgári érvényesülés lehetőségét, melyet a történelemben elsőként a felvilágosodás korának reformjai adtak meg számára. ]]>
2020-06-16T13:42:16+02:00

Dublin Core

Title

Hanukai menóra II.
Hanukkah lamp II.

Identifier

64.259

Description

A 18. századi legvégén, a 19. század első éveiben készülhetett a II. József osztrák császár profiljával készített hanukkai mécsestartó. A nyolc olajmécses pad alakban helyezkedik el, a két végén egy-egy tizennyolcadik századi öltözetben álló alabárdos figurája látható. A pad háttámláján négy ágaskodó oroszlán alakja között láthatjuk a császár jellegzetes félprofilját.
II. József felvilágosult abszolutista uralkodó volt, s egységes, centralizált, modern állam megteremtésén dolgozott. 1783-ban adta ki azt a rendeletét, mellyel a zsidó közösséget szerette volna integrálni a társadalomba, s ehhez számos, a zsidó közösségek által is eltérően értelmezett szabályt vezetett be. Biztosította a zsidó népesség szabad költözését akár a városokba is, engedélyezte, hogy a zsidók minden foglalkozást űzhessenek, földet bérelhessenek és akár egyetemre is járhassanak. Az egységes kulturális közeg megteremtéséhez elrendelte államilag felügyelt zsidó iskolák felállítását, amelyben a felvilágosodás elveinek megfelelő tananyagot tanítottak. A zsidó tanok ellenőrzése érdekében megtiltotta héber nyelvű könyvek behozatalát az országba, de engedélyezte, hogy az Egyetemi Nyomda – a korabeli Magyarország egyik legjobb nyomdája! – nyomtassa a zsidó közösségben használt héber betűs könyveket. Alattvalóit egységes, civilizált népességnek akarta látni, ami hatalmas ellenállást váltott ki a tradíciójuk elvesztésétől félő közösségekben. Azt a rendeletét, amelyben elrendelte a szakáll levágását, az óriási tiltakozás miatt vissza kellett vonnia. A polgári jogegyenlőségért küzdő felvilágosultabb zsidó tömegek lelkesen fogadták reformjait, őt magát a valaha trónon ült legnagyobb humanistaként köszöntötték. A tradícióikat féltő, erősen vallásos tömegek ugyanakkor minden bajok forrásának tekintették a modernizációt pártoló uralkodót, aki reformjaival megbontotta a zsidó közösség egységét.
Halála után a reformjainak egy részét utóda, II. Lipót folytatta, de az ő halála után a zsidó közösség emancipációja újabb fél évszázadra megtorpant. II. József és II. Lipót alakja a jogegyenlőségért folytatott küzdelmek során szimbolikussá nőtt, s portréjuk ezért jelenhetett meg akár a figurális ábrázolást elméletileg tiltó zsidó művészetben, szertartási tárgyakon.
Múzeumunk gyűjteményében van teljesen hasonló tárgy II. Lipót portréjával is. A kiállított példány csonka: a bécsi Zsidó Múzeumban lévő ugyanilyen tárgy alapján tudjuk, hogy a padka hátlapján lévő oroszlánok eredetileg koronát tartottak az uralkodó feje fölé, megkétszerezve ezzel a tárgy magasságát.
A II. József portréjával díszített tárgyat özv. Pap Béláné helyezte letétbe a gyűjteményben
1933-ban. A hanukkai mécses azóta folyamatosan szerepel az állandó kiállításban jelezve, hogy a múzeumot magáénak érző pesti zsidó közösség fontosnak tartja a jogegyenlőséget és a polgári érvényesülés lehetőségét, melyet a történelemben elsőként a felvilágosodás korának reformjai adtak meg számára.

Provenance

Pap Béláné ajándéka, 1932. Eredeti leltári száma: 2307

References

Országos Magyar Zsidó Múzeum Emancipációs Kiállításának Katalógusa. (1938) 9. oldal

Benoschofsky Ilona, Scheiber Sándor: A Budapesti Zsidó Múzeum. Budapest: Corvina, 1985. 102

Berger, Natalia: The Jewish Museum. History and Memory, Identity and Art from Vienna to the Bezalel National Museum, Jerusalem. Leiden, Boston: Brill, 2017. 8.24.

Object Item Type Metadata

Materials

Réz

Physical Dimensions

Magasság: 12,2cm
Szélesség: 24cm

Elhelyezés

Vitrin/C/4
]]>
http://collections.milev.hu/items/show/27299 <![CDATA[Mózes öt könyve - Hamisa Humsé Tora ]]> 2021-07-22T14:49:20+02:00

Dublin Core

Title

Mózes öt könyve - Hamisa Humsé Tora

Identifier

64.1297

Description

A Biblia első magyar fordítását zsidó használatra Bloch Móric jelentette meg 1840-ben. Bloch Móric 1815-ben született, fiatal korában hagyományos zsidó oktatásban részesült, de emellett a világi tudományokkal is megismerkedett. Tanult görögül és latinul, majd Pesten és Párizsban járt egyetemre. 1840-ben, amikor a pozsonyi országgyűlésen felmerült a zsidók egyenjogúsításának kérdése, Eötvös József kérésére hazatért, hogy részt vegyen a zsidó közösség modernizálásában és magyarosításában. Ennek része volt, hogy 1840-41-ben az Egyetemi Nyomda kiadásában megjelentette Mózes öt könyvének magyar-héber kétnyelvű szövegét. Bloch a fordítás mellett a szöveget „jegyzetekkel fölvilágította” – azaz a Talmudból vett magyarázatokkal egészítette ki fordítását. A Biblia további részeinek fordítását is tervezte, de ebből csak az „Első jósok” azaz a korai próféták könyveinek fordítása jelent meg. Ő volt a szakmai lektora az első magyar nyelvű zsidó imakönyvnek (lásd.42 tétel) is. Munkásságának elismeréseképp a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta, ő lett az első zsidó akadémikus – néhány évvel később bekövetkező kitéréséig az egyetlen.

Creator

Bloch Moritz

Publisher

Egyetemi Nyomda

Coverage

Date

1840

References

Országos Magyar Zsidó Múzeum Emancipációs Kiállításának Katalógusa. (1938) 8. oldal

Books / Könyvek Item Type Metadata

Original Format

nyomtatott, papír, papír kötésben

Elhelyezés

L1_H2_32
]]>
http://collections.milev.hu/items/show/27298 <![CDATA[Imakönyv <br /><em>Prayerbook </em>]]> 2021-07-08T13:01:53+02:00

Dublin Core

Title

Imakönyv 
Prayerbook 

Identifier

64.1286
66.194

Description

A német területekről indult zsidó felvilágosodás (haszkala) egyik törekvése volt, hogy a zsidó szent iratokat és imákat nemzeti nyelvekre fordítsák a társadalomba integrálódni szándékozó, világias műveltséggel rendelkező zsidók számára. Magyarországon az első imakönyv fordítást az óbudai zsidó iskola tanítója, Rosenthal Móricz készítette, majd az első magyar zsidó Bibliafordítás készítője, Bloch Móric (később: Ballagi Mór) ellenőrizte. A könyv Pozsonyban, 1841–ben jelent meg. Külön érdekessége, hogy belső címlapján a pesti reform–közösség zsinagógájának, az Orczy házban működő „Cultustempel”–nek első ábrázolása látható rézmetszeten. A képen a divatosan öltözött zsidók a királyért és a hazáért imádkoznak. A jelenet eltér a hagyományos zsinagógai jelenetektől: az újszerűen a frigyszekrény elé állított tóraolvasó pult, a bima mellett álló rabbi és kántor ornátust, a gyerekkórus egyenruhát visel. Az ünnepségen részt vevő közönség a korszak biedermeier divatjának megfelelően, erős asszimilációs hatásokról árulkodó külsővel vesz részt. A férfiak borotváltak, asszonyaik pedig kivágott ruhákban, fedetlen fővel követik az eseményeket a női karzatról.
66.194: Második rész: Estvéli könyörgés pénteken - Ételutáni könyörgés

Creator

Rosenthal Moritz, fordító, translator (Hebrew - Hungarian)

Publisher

Korn Fülöp

Date

1841

Provenance

2. rész: Steinherz székesfehérvári főrabbi ajándéka, 1915. Eredeti leltári száma: 761

References

Országos Magyar Zsidó Múzeum Emancipációs Kiállításának Katalógusa. (1938) 8. oldal

Szalai Anna: Hagyománymentés és útkeresés. Zsidó vonatkozású magyar regények. Budapest: Gondolat, 2018. 158.

Document Item Type Metadata

Original Format

Nyomtatott papír, papír kötésben, 11,5 x 18,5 cm, 468 oldal,
Nyomtatott papír, papír kötésben, 13 x 20 cm, 178-467 oldalak

Restaurálás

Az NKA 204111/04339 számú pályázati támogatásával restaurálta Fehrentheil Henriette 2020-2021-ben.

Elhelyezés

2 kötet: ÜFB 23
]]>