"Testvéredet ne hagyd el!" a rászoruló zsidók megsegítése

OMZSA iratait lásd: http://archives.milev.hu/index.php/omzsa-iratai;isad]]>
Berény Róbert]]> Seidner litográfiai intézet ]]> 65.944]]>

Benoschofsky Ilona, Scheiber Sándor: A Budapesti Zsidó Múzeum. Budapest: Corvina, 1985. 246]]>
lásd: http://archives.milev.hu/index.php/omzsa-iratai;isad]]>
Az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció (OMZSA) 1939-ben alakult meg azzal a céllal, hogy a zsidótörvények miatt segélyezésre szoruló tömegek ellátásához szükséges anyagi fedezetet előteremtse. Az OMZSA számára jelentősebb összeget adományozók kapták meg az Örkényi Strasser István által tervezett bronzplakettet, az „áldozatos kötelességteljesítés ércbevésett dokumentumát”. Az érem egyik oldalán egy nő és egy gyermek alakja mellett az OMZSA jelmondata: „Testvéredet ne hagyd el!” olvasható, másik oldalán pedig az OMZSA jelvénye és a donációra utaló szöveg: „Ezen érem tulajdonosa teljesítette kötelességét az OMZSA-val szemben.” A plakettet a fiatal szobrászművész, Örkényi Strasser István (1911–1944) készítette, akinek szépen induló pályáját 1941-től a munkaszolgálat szakította félbe. Századát 1944. október 11-én a kiskunhalasi pályaudvaron lemészárolták. A plakettet a csepeli acélművek
alapítójának fia, báró csepeli Weiss Alfonz ajándékozta a múzeumnak, aki a leggazdagabb magyar zsidó család tagjaként támogatta rászoruló hittestvéreit.

OMZSA tevékenységéről, iratait lásd: http://archives.milev.hu/index.php/omzsa-iratai;isad]]>
Bronz. OMZSA = Országos Magyar Zsidó Seegítő Alap plakettje.
Nő és segélyt kérő gyermek mellképe. Felirata: Testvéredet ne hagyd el!
Másik oldal: Középen az OMZSA jele, Négyzet baloldalán , fönt: Kettős kőtábla, alul OMZSA felirat. A plaketten körben: Ezen érem tulajdonosa teljesítette kötelességét az OMZSA val szemben . 5700 év. Bevésve a tulajdonos neve: Báró Weiss Alfons. ]]>

Szép Ernő 
Ribáry Géza ]]>
felhasználásával, Göndör Bertalan tervei szerint készült. A héber szövegek nyomtatásához a Jeruzsálemben 1930-ban megjelent Nahum Lipschitz-féle hágádá kiadás betűtípusát választották.]]> „Íme, lássátok ilyen volt a sanyarúság kenyere, melyet őseink Egyiptom országában ettek.
Az éhező jöjjön és egyék velünk, a nélkülöző ülje meg velünk a peszach-ünnepét.
Ma még itt vagyunk, de holnap már Izrael országában, ma még rabok vagyunk, de holnap már szabadok lehetünk.”

]]>