MILEV

Browse Items (38 total)

  • 2_4_6_8.JPG

    Ezüst. Hengeres vékonyodó szárán vésett gyűrűk. Egy-egy gömbben végződik. Hosszú végében mutató jobb kéz, kettős lánc.
    Felirata:
    שייך ל'כ'ה'ב של המנוח
    ר' איצק טאטיס ז''ל
    Tulajdona a megboldogult reb Icik Totisznak- áldás emlékére!
  • 3a.jpg

    A tóratekercset, a betűket a felolvasás során kézzel érinteni illetlenség. A középkorban még egy textildarabbal terítették le a pergament, amit sormutatóként is használtak; tóramutatók használatára a 16. századtól vannak adatok. Legelterjedtebb a kinyújtott mutatóujjú jobb kéz alak, melyet fémből, fából vagy csontból, napjainkban akár üvegből és műanyagokból is készítenek. A tárgy hagyományos elnevezése a héber kéz szó, azaz yad.
    Európában a feudális tiltó rendelkezések miatt a zsidók általában ki voltak zárva a nemesfémekkel való munkából, így a zsidó szertartási tárgyakat is jellemzően nem zsidó mesterek készítették. Az óbudai közösség kivétel volt: itt speciális engedélyek birtokában működhetett néhány zsidó ötvös is, például Adler Fülöp, aki a feliratokkal díszített tóramutatót készítette. A Zichy grófok birtokán megtelepedett óbudai zsidó közösség az ország – Pozsony után – második legnagyobb és legjelentősebb közössége volt. A zsidó közösségen belüli társadalmi életét a különféle jótékonysági vagy tanuló egyletek határozták meg. Ezekben részt venni, munkájukat anyagilag is segíteni elengedhetetlen volt a közösségen belüli érvényesüléshez. A zsinagógai istentiszteletek során használt tóradíszek és egyéb szertartási tárgyak is magánszemélyek vagy az egyesületek ajándékai voltak. Az ajándékozók neveit és az ajándékozás dátumát feltüntették a tárgyakon, így ezek történeti, családtörténeti, archontológiai kutatásokra is használhatóak.
    A négyzetes szárú, három lapos kockával tagolt tóramutatót teljesen beborítják a feliratok. A három kockán olvasható felirat szerint a mutatót az óbudai „hevra menuha nehona” azaz léleküdv egylet vezetői készíttették 1837-ben.
    A mutató szárának négy oldalán a vezetők nevei is olvashatóak, melyek alapján a korabeli zsidó névadási gyakorlat ismeretében családjaik származási helyére is következtethetünk. Beer Boskovitz – vagy családja – minden bizonnyal a morvaországi Boskovice közösségéből, míg Koppel Vacener és Wolf Zsámbék más, kisebb magyarországi közösségekből érkezhetett.
    A tárgyat először 1935-ben mutatták be a nagyközönségnek, az Iparművészeti Múzeum „Régi Buda és Pest iparművészete” című kiállításán. A tóramutató az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéből letétként került a múzeumba 1945 után.
    Felirata a 3 gyűrűn:
    נעשה ע''י האלופים
    אבער עט אונטר גבאים
    מחברה ד מנוחה נכונה
    בשנת תקצז לפק
    Készült a Chevra Menucho Nöchauno egylet vezetői fő és algabbái által az 597-ik (1837) évben a kis időszámítás szerint.
    Oldalain:
    1. ר' אברהם גאלדשטיין - ר' מרדכי כש
    r. Avraham Goldstein -r. Mordeháj K.S.
    2. ר' קאפמאן העלשיא - ר' קאפל וואצען
    r. Kauufman Helsvia -r. Kapel Vácner
    3. ר' הרש בער בעסקוויץ - ר' יוסף מורדכי גרינהוט
    r. Hers Beer Boskowitz -r. Joszef Mordecháj Grünhut
    4 .ר' שמשון הרש ביטרצ - ר' יוואלף שאמבעק
    r. Sámson Hess Beitre -r. Wolf Zsámbék
  • 64_75.jpg

    Ezüst. Szárát három gömb tagolja. A szár egyik fele szögletesen csavart, másik fele négyoldalas. Ezen vésett héber felirat. Mutató jobb kéz, hátul lánc.
    Felirata:
    ז''נ במ כהר' ר' מרדכי עיירענזאהן נ''י
    ואשתו מרת רחל תהי' לק''ק ע''י שנת
    הסתר לפק
    ה' קפל וה''ר א' חזן מאי
    ואשתו צירל
    Ajándékozták r. Mordecháj Ehrensohn fiai és neje Ráchel az óbudai szent gyülekezetnek a 665-ik (1905) évben a kis időszámítás szerint. Reb Koppel és az óbudai kántor úr és felesége Cirl.
  • 64_95.jpg

    Ezüst. Gömbben kezdődő sima, gyűrűs szára gömbbel kettéosztott. Díszítése sima, vésett. Jobb kezének mutatóujja görbült. Kettős lánc a végén.
  • 94_18.jpg

    Ezüst, trébelt, cizellált, öntött díszítéssel, ráerősített lánccal.
    Baluszteres, levélmotívumos nyelén két vésett monogram, tagolt szárán domború, plasztikus rózsa motívum. Jelzett.
  • 64_468.JPG

    Ezüst. Makkban kezdődő nyél. Tojásdad alakzatot gyűrű oszt ketté. Keskenyedő hengeres nyél, végén mutató jobbkéz. Hosszú kettős lánc.
  • 1602508468817876807047.jpg

    Ezüst, trébelt, poncolt és vésett.
    Barázdált alma formából kis nyélben gyűrűvel kettéosztott körte alak, ez poncolt és levél díszes. Erősen elszűkülő szár, végén mandzsettás kéz, kinyújtott ujjal. A noduson vésett felirat: Ezen tóramutatót adományozzák: Kovács Ferencz aki 101/324sz. munkás századnál teljesített munkaszolgálatot 1944 szept. 5-én Szajolnál a Tiszahíd bombázásánál szerencsésen megmeneekült. Kovács Ferenczné és Kovács iván akik szintén túlélték a német és nyilas rémuralmat.
  • 64_395.JPG

    Ezüst. Hengeres szára piskóta alakban kezdődik. Levéldíszes koszorú, majd keskenyedő szár, ezen levél és virágdíszek vésve. Mutató jobbkéz.
  • 64_469.JPG

    Ezüst. Makkban végződő nyél, tojás alakú levéldíszes kiképzését gyűrű tartja be. Keskenyedő sima hengeres nyelének végén mutató jobbkéz.
  • 64_394.jpg

    Ezüst. Hengeres szárán levél ék. Két gyűrűs fonott keretben apró virágok. A szár további része csavart. Mutató jobb kéz. A lánc hiányzik.
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2