Széfer ruáh hén A gyűjteményben lévő legkorábbi héber nyomtatvány kiváló példája a zsidó eszmék, könyvek, közösségek migrációjának, és a mindeközben fenntartott kapcsolatrendszernek. A könyv maga Majmonidész Tévelygők útmutatója című művének fordításához készült kommentár, a filozófiai kifejezések magyarázata és szótára. A Tévelygők útmutatóját Majmonidész eredetileg héber betűkkel, arab nyelven írta, melyet még életében lefordított héberre a Béziers-ben élő Smuel ibn Tibbon. A pontos fordítás elkészítése érdekében több levelet is váltottak. A Tévelygők útmutatója azonnal népszerű lett, kéziratai elterjedtek az egész zsidó világban. A Széfer ruah hen nyomtatásban először Velencében, 1549-ben jelent meg, Israel Cornelius Adelkind nyomdájában. Adelkind annál a Daniel Bombergnél tanulta ki a mesterségét, aki elsőként nyomtatott héber könyveket; ő adta ki 1520-ban a Talmud első nyomtatott sorozatát, mely a mai napig meghatározza a kötetek lapbeosztását és számozását. A levéltárunkban lévő Széfer ruah hen példány lapszélein azonosítatlan koraújkori szefárd kézírással írt jegyzetek vannak; de a kötet askenáz környezetből, Rosenthal Tóbiás bonyhádi neológ rabbi ajándékaként került a gyűjteménybe. Samuel ibn Tibbon Cornelius Adelkind 1549 Book 71.84 <a href="http://maps.google.com/maps?q=Venice&amp;hl=hu&amp;ie=UTF8&amp;sll=37.0625,-95.677068&amp;sspn=38.963048,79.013672&amp;t=h&amp;hnear=Velence,+Veneto,+Olaszorsz%C3%A1g&amp;z=13">Venice</a> Imakönyv <br /><em>Prayerbook </em> A német területekről indult zsidó felvilágosodás (haszkala) egyik törekvése volt, hogy a zsidó szent iratokat és imákat nemzeti nyelvekre fordítsák a társadalomba integrálódni szándékozó, világias műveltséggel rendelkező zsidók számára. Magyarországon az első imakönyv fordítást az óbudai zsidó iskola tanítója, Rosenthal Móricz készítette, majd az első magyar zsidó Bibliafordítás készítője, Bloch Móric (később: Ballagi Mór) ellenőrizte. A könyv Pozsonyban, 1841–ben jelent meg. Külön érdekessége, hogy belső címlapján a pesti reform–közösség zsinagógájának, az Orczy házban működő „Cultustempel”–nek első ábrázolása látható rézmetszeten. A képen a divatosan öltözött zsidók a királyért és a hazáért imádkoznak. A jelenet eltér a hagyományos zsinagógai jelenetektől: az újszerűen a frigyszekrény elé állított tóraolvasó pult, a bima mellett álló rabbi és kántor ornátust, a gyerekkórus egyenruhát visel. Az ünnepségen részt vevő közönség a korszak biedermeier divatjának megfelelően, erős asszimilációs hatásokról árulkodó külsővel vesz részt. A férfiak borotváltak, asszonyaik pedig kivágott ruhákban, fedetlen fővel követik az eseményeket a női karzatról. 66.194: Második rész: Estvéli könyörgés pénteken - Ételutáni könyörgés Rosenthal Moritz, fordító, translator (Hebrew - Hungarian) Korn Fülöp 1841 64.1286 66.194 <a href="https://maps.google.com/maps?q=Bratislava&amp;hl=hu&amp;ie=UTF8&amp;sll=47.683967,22.466869&amp;sspn=0.064832,0.154324&amp;t=h&amp;hnear=Pozsony,+Szlov%C3%A1kia&amp;z=10" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Pozsony, Pressburg, Bratislava </a> Mózes öt könyve - Hamisa Humsé Tora A Biblia első magyar fordítását zsidó használatra Bloch Móric jelentette meg 1840-ben. Bloch Móric 1815-ben született, fiatal korában hagyományos zsidó oktatásban részesült, de emellett a világi tudományokkal is megismerkedett. Tanult görögül és latinul, majd Pesten és Párizsban járt egyetemre. 1840-ben, amikor a pozsonyi országgyűlésen felmerült a zsidók egyenjogúsításának kérdése, Eötvös József kérésére hazatért, hogy részt vegyen a zsidó közösség modernizálásában és magyarosításában. Ennek része volt, hogy 1840-41-ben az Egyetemi Nyomda kiadásában megjelentette Mózes öt könyvének magyar-héber kétnyelvű szövegét. Bloch a fordítás mellett a szöveget „jegyzetekkel fölvilágította” – azaz a Talmudból vett magyarázatokkal egészítette ki fordítását. A Biblia további részeinek fordítását is tervezte, de ebből csak az „Első jósok” azaz a korai próféták könyveinek fordítása jelent meg. Ő volt a szakmai lektora az első magyar nyelvű zsidó imakönyvnek (lásd.42 tétel) is. Munkásságának elismeréseképp a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta, ő lett az első zsidó akadémikus – néhány évvel később bekövetkező kitéréséig az egyetlen. Bloch Moritz Egyetemi Nyomda 1840 64.1297 <a href="https://maps.google.com/maps?q=Budapest,+Magyarorsz%C3%A1g&amp;hl=hu&amp;ie=UTF8&amp;sll=48.295072,17.054901&amp;sspn=0.51255,1.234589&amp;oq=Budapest&amp;t=h&amp;hnear=Budapest,+Magyarorsz%C3%A1g&amp;z=10">Buda</a> Széfer Maharam Minc A cenzúra hivatalt a római katolikus egyház zsinati határozatai vezették be a 12. században azzal a szándékkal, hogy kiszűrjék a katolikus tanításokkal ellentétes tartalmakat. Az Osztrák Császárságban az állami cenzúra a 18. század végén jelent meg, s egyebek mellett a héber betűkkel írt könyvek ellenőrzése volt a feladata. Az első állami cenzor a nagyműveltségű és tudású Carolus (Karl) Fischer volt Prágában 1791—1831-ig. A héberül kiválóan tudó keresztény cenzor működése alatt komoly tudományos művek láttak napvilágot. Az óbudai rabbi, Münz Mózes könyve a zsidó rituálékról és ceremóniákról 1827–ben jelent meg Prágában, a híres Landau–féle nyomdában. A könyv átnézését és nyomtatásának engedélyezését Carolus Fischer, a héber könyvek császári–királyi cenzora és fordítója végezte, amint erről latin és héber nyelven 1827. április 12–én tett bejegyzése tanúskodik, melyben a mű kinyomtatását engedélyezi. <a href="http://www.yivoencyclopedia.org/article.aspx/Munz_Mosheh">Maharam Minc</a> Landau, Prague 1827 HU HJA 71.226 <p><a href="https://maps.google.com/maps?q=Pr%C3%A1ga&amp;hl=hu&amp;ie=UTF8&amp;sll=47.249931,19.608479&amp;sspn=0.159638,0.363579&amp;t=h&amp;hnear=Pr%C3%A1ga,+Csehorsz%C3%A1g&amp;z=11">Prague</a> </p> <p><a href="https://maps.google.com/maps?q=Budapest,+%C3%93buda&amp;hl=hu&amp;ie=UTF8&amp;sll=47.507509,19.006496&amp;sspn=0.15886,0.363579&amp;t=h&amp;hnear=%C3%93buda,+Magyarorsz%C3%A1g&amp;z=15">Óbuda </a></p> Haggada 1779-ben Mária Terézia kizárólagos jogot adott az akkor még Nagyszombatban működő Egyetemi Nyomdának a keleti nyelvű könyvek kiadására. Megfelelő betűkészlet hiányában az első héber nyomtatvány csak évtizedekkel később (1814-ben), a nyomda Budára költözése után jelenhetett meg. Nyomtatványai elsősorban a modernizálódó zsidó közösség igényeit elégítették ki: itt jelent meg az első magyar fordítással ellátott Biblia (1840) és Rosenthal Móric Pirké Ávot fordítása is (1841), mely a Talmud első magyar nyelven olvasható részlete volt. Az 1834-ben nyomtatott „Hagoda” címlapján a rézmetszetes aratási jelenet mellett az Egyetemi Nyomda héber betűkészletének több változatát is láthatjuk: a héber szövegeket kvadrat betűkkel, míg a jiddis-németet ún. Rási-betűkkel szedték. Különösen érdekes ez ott, ahol egy mondaton belül változik a kettő: a címlapon Rási-betűkkel írják, hogy a könyv megvásárolható Mordeháj Lévi könyvárusnál – a héber név azonban már a szakrális szöveg szedéséhez is használt betűkkel szerepel. A könyv címének szedése hibás: a „hágádá sel pészách” helyett „ál pészách” szerepel, ami a hasonló héber sin és ájin betűk felcserélése miatt történhetett. Egyetemi Nyomda, Buda Egyetemi Nyomda 1834 64.653 <h3><a href="https://maps.google.com/maps?q=Budapest,+Magyarorsz%C3%A1g&amp;hl=hu&amp;ie=UTF8&amp;sll=50.075538,14.437801&amp;sspn=0.525282,1.234589&amp;oq=Buda&amp;t=h&amp;hnear=Budapest,+Magyarorsz%C3%A1g&amp;z=10">Buda</a></h3> Első magyar zsidó naptár és évkönyv az 1848-ik szökőévre <br /><em>First Hungarian Jewish calendar and almanac for the 1848 leap year</em> A Magyarító Egylet kiadásában megjelent évkönyv Löw LIpót portréjával A honi izraeliták között magyar nyelvet terjesztő pesti egylet 1848 64.1282 Pest Szeder kinot leTisa beAv magyar fordítással, Mordecháj Efrajim Halévi (buchhandler in Pest) 1850 64.1425 Buda A zsidó és a korszellem Európában Rosenthal Móric Beimel József 1841 66.171 Pest Szeretetszó a keresztényekhez... Szentmiklósi Sebők Endre Beimel József 64.1309 Pest Zsidó kördal nyolc oldalas nyomtatvány <br /><br /><a href="http://viaf.org/viaf/search?query=local.names%20all%20%22Heilprin%20Mih%C3%A1ly%2C%201823%201888%22&amp;sortKeys=holdingscount&amp;recordSchema=BriefVIAF" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Heilprin Mihály</a> Heilprin Mihály Tóth Lajos 1846 64.1323 (dpl.: 66.104/a) Miskolc