MILEV

Browse Items (48 total)

  • 22_Munz001.png

    A cenzúra hivatalt a római katolikus egyház zsinati határozatai vezették be a 12. században azzal a szándékkal, hogy kiszűrjék a katolikus tanításokkal ellentétes tartalmakat. Az Osztrák Császárságban az állami cenzúra a 18. század végén jelent meg, s egyebek mellett a héber betűkkel írt könyvek ellenőrzése volt a feladata. Az első állami cenzor a nagyműveltségű és tudású Carolus (Karl) Fischer volt Prágában 1791—1831-ig. A héberül kiválóan tudó keresztény cenzor működése alatt komoly tudományos művek láttak napvilágot.
    Az óbudai rabbi, Münz Mózes könyve a zsidó rituálékról és ceremóniákról 1827–ben jelent meg Prágában, a híres Landau–féle nyomdában. A könyv átnézését és nyomtatásának engedélyezését Carolus Fischer, a héber könyvek császári–királyi cenzora és fordítója végezte, amint erről latin és héber nyelven 1827. április 12–én tett bejegyzése tanúskodik, melyben a mű kinyomtatását engedélyezi.
  • 64_1282a.jpg
  • 64_1410.jpg
  • 97blochtora.jpg

    A Biblia első magyar fordítását zsidó használatra Bloch Móric jelentette meg 1840-ben. Bloch Móric 1815-ben született, fiatal korában hagyományos zsidó oktatásban részesült, de emellett a világi tudományokkal is megismerkedett. Tanult görögül és latinul, majd Pesten és Párizsban járt egyetemre. 1840-ben, amikor a pozsonyi országgyűlésen felmerült a zsidók egyenjogúsításának kérdése, Eötvös József kérésére hazatért, hogy részt vegyen a zsidó közösség modernizálásában és magyarosításában. Ennek része volt, hogy 1840-41-ben az Egyetemi Nyomda kiadásában megjelentette Mózes öt könyvének magyar-héber kétnyelvű szövegét. Bloch a fordítás mellett a szöveget „jegyzetekkel fölvilágította” – azaz a Talmudból vett magyarázatokkal egészítette ki fordítását. A Biblia további részeinek fordítását is tervezte, de ebből csak az „Első jósok” azaz a korai próféták könyveinek fordítása jelent meg. Ő volt a szakmai lektora az első magyar nyelvű zsidó imakönyvnek (lásd.42 tétel) is. Munkásságának elismeréseképp a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta, ő lett az első zsidó akadémikus – néhány évvel később bekövetkező kitéréséig az egyetlen.
  • 64_1305.jpg
  • 69_281.jpg

    ... s a későbbi héberek gyógytudományának rövid vázlata
  • 66_144.jpg
  • 32_Haggadaobuda1834.jpg

    1779-ben Mária Terézia kizárólagos jogot adott az akkor még Nagyszombatban működő Egyetemi Nyomdának a keleti nyelvű könyvek kiadására. Megfelelő betűkészlet hiányában az első héber nyomtatvány csak évtizedekkel később (1814-ben), a nyomda Budára költözése után jelenhetett meg. Nyomtatványai elsősorban a modernizálódó zsidó közösség igényeit elégítették ki: itt jelent meg az első magyar fordítással ellátott Biblia (1840) és Rosenthal Móric Pirké Ávot fordítása is (1841), mely a Talmud első magyar nyelven olvasható részlete volt. Az 1834-ben nyomtatott „Hagoda” címlapján a rézmetszetes aratási jelenet mellett az Egyetemi Nyomda héber betűkészletének több változatát is láthatjuk: a héber szövegeket kvadrat betűkkel, míg a jiddis-németet ún. Rási-betűkkel szedték. Különösen érdekes ez ott, ahol egy mondaton belül változik a kettő: a címlapon Rási-betűkkel írják, hogy a könyv megvásárolható Mordeháj Lévi könyvárusnál – a héber név azonban már a szakrális szöveg szedéséhez is használt betűkkel szerepel. A könyv címének szedése hibás: a „hágádá sel pészách” helyett „ál pészách” szerepel, ami a hasonló héber sin és ájin betűk felcserélése miatt történhetett.
  • 64_1302.jpg
  • 64_1287.jpg
Output Formats

atom, dc-rdf, dcmes-xml, json, omeka-xml, rss2