Széfer Maharam Minc A cenzúra hivatalt a római katolikus egyház zsinati határozatai vezették be a 12. században azzal a szándékkal, hogy kiszűrjék a katolikus tanításokkal ellentétes tartalmakat. Az Osztrák Császárságban az állami cenzúra a 18. század végén jelent meg, s egyebek mellett a héber betűkkel írt könyvek ellenőrzése volt a feladata. Az első állami cenzor a nagyműveltségű és tudású Carolus (Karl) Fischer volt Prágában 1791—1831-ig. A héberül kiválóan tudó keresztény cenzor működése alatt komoly tudományos művek láttak napvilágot. Az óbudai rabbi, Münz Mózes könyve a zsidó rituálékról és ceremóniákról 1827–ben jelent meg Prágában, a híres Landau–féle nyomdában. A könyv átnézését és nyomtatásának engedélyezését Carolus Fischer, a héber könyvek császári–királyi cenzora és fordítója végezte, amint erről latin és héber nyelven 1827. április 12–én tett bejegyzése tanúskodik, melyben a mű kinyomtatását engedélyezi. <a href="http://www.yivoencyclopedia.org/article.aspx/Munz_Mosheh">Maharam Minc</a> Landau, Prague 1827 HU HJA 71.226 <p><a href="https://maps.google.com/maps?q=Pr%C3%A1ga&amp;hl=hu&amp;ie=UTF8&amp;sll=47.249931,19.608479&amp;sspn=0.159638,0.363579&amp;t=h&amp;hnear=Pr%C3%A1ga,+Csehorsz%C3%A1g&amp;z=11">Prague</a> </p> <p><a href="https://maps.google.com/maps?q=Budapest,+%C3%93buda&amp;hl=hu&amp;ie=UTF8&amp;sll=47.507509,19.006496&amp;sspn=0.15886,0.363579&amp;t=h&amp;hnear=%C3%93buda,+Magyarorsz%C3%A1g&amp;z=15">Óbuda </a></p> Első magyar zsidó naptár és évkönyv az 1848-ik szökőévre <br /><em>First Hungarian Jewish calendar and almanac for the 1848 leap year</em> A Magyarító Egylet kiadásában megjelent évkönyv Löw LIpót portréjával A honi izraeliták között magyar nyelvet terjesztő pesti egylet 1848 64.1282 Pest Amszterdami haggada <br /><em>Amsterdam haggadah</em> Amsterdam Haggada, térkép-melléklet ebből a példányból hiányzik. Abraham bar Jacob rézmetszetei Solomon Proops nyomdája Solomon Proops 1712 2019.26 Amsterdam Olvasókönyv oskolák számára Blájer Ignác Berger Jónás könyvárus 1848 64.1410 Pápa Mózes öt könyve - Hamisa Humsé Tora A Biblia első magyar fordítását zsidó használatra Bloch Móric jelentette meg 1840-ben. Bloch Móric 1815-ben született, fiatal korában hagyományos zsidó oktatásban részesült, de emellett a világi tudományokkal is megismerkedett. Tanult görögül és latinul, majd Pesten és Párizsban járt egyetemre. 1840-ben, amikor a pozsonyi országgyűlésen felmerült a zsidók egyenjogúsításának kérdése, Eötvös József kérésére hazatért, hogy részt vegyen a zsidó közösség modernizálásában és magyarosításában. Ennek része volt, hogy 1840-41-ben az Egyetemi Nyomda kiadásában megjelentette Mózes öt könyvének magyar-héber kétnyelvű szövegét. Bloch a fordítás mellett a szöveget „jegyzetekkel fölvilágította” – azaz a Talmudból vett magyarázatokkal egészítette ki fordítását. A Biblia további részeinek fordítását is tervezte, de ebből csak az „Első jósok” azaz a korai próféták könyveinek fordítása jelent meg. Ő volt a szakmai lektora az első magyar nyelvű zsidó imakönyvnek (lásd.42 tétel) is. Munkásságának elismeréseképp a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta, ő lett az első zsidó akadémikus – néhány évvel később bekövetkező kitéréséig az egyetlen. Bloch Moritz Egyetemi Nyomda 1840 64.1297 <a href="https://maps.google.com/maps?q=Budapest,+Magyarorsz%C3%A1g&amp;hl=hu&amp;ie=UTF8&amp;sll=48.295072,17.054901&amp;sspn=0.51255,1.234589&amp;oq=Budapest&amp;t=h&amp;hnear=Budapest,+Magyarorsz%C3%A1g&amp;z=10">Buda</a> ילד זקונים Kind des hohen Alters... Chorin Áron Strauss's Witwe 1839 64.1305 Bécs Mózes törvényhozási éptana ... s a későbbi héberek gyógytudományának rövid vázlata Detsinyi Lipót Egyetemi Nyomda 1847 69.281 Buda Offener Brief an die Juden Deutsch Simon 1848 66.144 Bécs Haggada 1779-ben Mária Terézia kizárólagos jogot adott az akkor még Nagyszombatban működő Egyetemi Nyomdának a keleti nyelvű könyvek kiadására. Megfelelő betűkészlet hiányában az első héber nyomtatvány csak évtizedekkel később (1814-ben), a nyomda Budára költözése után jelenhetett meg. Nyomtatványai elsősorban a modernizálódó zsidó közösség igényeit elégítették ki: itt jelent meg az első magyar fordítással ellátott Biblia (1840) és Rosenthal Móric Pirké Ávot fordítása is (1841), mely a Talmud első magyar nyelven olvasható részlete volt. Az 1834-ben nyomtatott „Hagoda” címlapján a rézmetszetes aratási jelenet mellett az Egyetemi Nyomda héber betűkészletének több változatát is láthatjuk: a héber szövegeket kvadrat betűkkel, míg a jiddis-németet ún. Rási-betűkkel szedték. Különösen érdekes ez ott, ahol egy mondaton belül változik a kettő: a címlapon Rási-betűkkel írják, hogy a könyv megvásárolható Mordeháj Lévi könyvárusnál – a héber név azonban már a szakrális szöveg szedéséhez is használt betűkkel szerepel. A könyv címének szedése hibás: a „hágádá sel pészách” helyett „ál pészách” szerepel, ami a hasonló héber sin és ájin betűk felcserélése miatt történhetett. Egyetemi Nyomda, Buda Egyetemi Nyomda 1834 64.653 <h3><a href="https://maps.google.com/maps?q=Budapest,+Magyarorsz%C3%A1g&amp;hl=hu&amp;ie=UTF8&amp;sll=50.075538,14.437801&amp;sspn=0.525282,1.234589&amp;oq=Buda&amp;t=h&amp;hnear=Budapest,+Magyarorsz%C3%A1g&amp;z=10">Buda</a></h3> Beszéd a nagyszombati zsinagóga avatásán http://archives.milev.hu/index.php/ehrlich-jakab-beszede;isad Ehrlich Jakab 1835. okt. 23. 68.182 Nagyszombat