Browse Items (91 total)
-
-
-
-
Ünnepi beszéd őfelsége Ferenc József születésnapján.
http://archives.milev.hu/index.php/klein-gyula-beszede;isad -
Újságcikkek a zsidók emancipációjával kapcsolatosan
A Hírnök 1844. februuár 11 és szeptember 10-iki lapszámai -
-
-
Tankönyv. Első hangoztató és olvasókönyv a magyarországi izraelita népiskolák számára
1861-ben jelent meg Kohányi Sámuel első magyar–német–héber olvasókönyve az izraelita népiskolák számára. A könyv a magyar nyelvű olvasmányok előtt néhány oldalon a modern világhoz kapcsolódó szavak, kifejezések megértését segítő ábrákat is közöl. Az 1860-as években a zsidók elsődlegesen használt nyelve még a német volt, de a Magyarító Egylet körül csoportosuló fiatal értelmiségiek komoly erőfeszítéseket tettek a magyar nyelv terjesztése érdekében – nem csekély eredménnyel. Mivel a könyv még jóval a héber nyelvújítás előtt jelent meg, a héber kifejezések sok esetben hiányoznak. A könyv szerzője, Kohányi Sámuel saját élettörténetén keresztül tapasztalhatta meg a tankönyvek és a többnyelvű szómagyarázat jelentőségét. Sem magyarul sem németül nem tudó árvagyerekként 1837-ben Pestre költözött, gimnáziumi és zenedei bizonyítványt, majd 1844-ben kisdedóvó oklevelet szerzett. A hitközség óvodájának vezetése után a hitközségi fiúiskola, majd az országos kisdedóvó-képző tanára lett. A Wodianer Fülöp nyomdájában nyomtatott könyv egy példányát Bárd Vilmos ajándékozta a múzeumnak 1941-ben. -
Tanach
Letteris -
Talmud Bavli
II. József a héber könyvek ellenőrizhetősége és egységesítése érdekében úgy rendelkezett, hogy a magyarországi zsidó közösséget is a prágai héber nyomda lássa el könyvekkel. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a korszak magyarországi zsidó szerzőinek könyvei (lásd. 22. tétel) Prágában, a Landau féle nyomdában jelenhettek meg. A nyomda tulajdonosa, Mose Israel Landau a híres prágai Eliezer Landau rabbi unokája volt, maga is tudós, több lexikográfiai mű szerzője. Landau nagy jelentőséget tulajdonított a héber nyelvnek, és a héber szakrális szövegek lehető legjobb minőségű kiadásának. 1829 és 1831 között megjelentette a Misna, majd 1830 és 1835 között a Talmud valamennyi kötetét. 1833 és 1837 között ő adta ki Moses Mendelsohn modern német nyelvre fordított Bibliáját, a Biurt. Talmud kiadásának vörössel és feketével nyomott címlapján jellegzetes biedermeier díszítés is látható: kupolás-oszlopos pavilonban fügefa áll, alatta talmudidézet, mely a tóratanulást a fügefához hasonlítja: „Mi jellemzi a fügét? Akárhol is érinti meg az ember, talál benne magokat. Ilyen a Tóra is: bárhol is tanulmányozzuk, mély értelmet találunk benne.” (TB Eruvin 44a)
Mose Israel Landau gyönyörűen nyomtatott könyvei nagy hatással voltak a közép-európai zsidó közösségekre, ahová a zsidó felvilágosodás (haszkala) eszméit közvetítették.