Browse Items (91 total)
-
-
Chinuch Neorim Egylet alapszabályai
Chinuch Neorim egylet iratait lásd: HU HJA IX-19 -
-
Tanach
Letteris -
-
Újságcikkek a zsidók emancipációjával kapcsolatosan
A Hírnök 1844. februuár 11 és szeptember 10-iki lapszámai -
-
Imakönyv
Himmelspforte, Letteris fordítás -
Héber nyelvkönyv
A héber abc és a nyelv alapszókincsét oktató könyv az 1920-as években jelent meg először, és számos kiadást ért meg. Gyermekeknek, elemi iskolai használatra készült, minden oldalán igényes rajzokkal, szépen formált nagy betűkkel. Az 1944es kiadáshoz héber nyelvi lottót is csatoltak, ami tulajdonképpen egy 6 x 6 mezőre bontott táblázat, melyre egy megfelelő helyeken átlyukasztott lapot illesztve képek és leírt szavak párosíthatók egymással. A szerzők előszóban megfogalmazott reménye szerint ezzel az eszközzel élvezetesebbé, és így hatékonyabbá tehető a nyelvtanulás. A könyv második felében a példamondatok mellett áldások, imák és ünnepi dalok szövegei is megjelennek. A könyv utolsó oldalán a széderesték végén elhangzó „Jövőre Jeruzsálemben” mondat olvasható.
A levéltár gyűjteményében az 1944-es kiadás mellett egy 1946-os is megtalálható, ez utóbbi már az európai zsidóság holokauszt utáni talpra állításában óriási részt vállaló A.J.D.C. támogatásával jelent meg, s került Magyarországra.
Tags Cionizmus/Zionism -
Könyv cenzorengedéllyel
Menase Kadishzohn pjotrkovi rabbi tóramagyarázata 1902-ben jelent meg Varsóban. A levéltár állományában lévő példány címlapján lévő feljegyzések és pecsétek alapján feltételezhető, hogy 1944-ben magyarországi kiadását is tervezték, amihez a háborús helyzet miatt nyomtatási engedélyre volt szükség. "Ezen héber szentírás magyarázatot tartalmazó művet átvizsgáltam. Kinyomtatása ellen semmiféle kifogást nem emelek." írta a címlap tetejére Puskás Béla kapucinus szerzetes 1944. január 10-én. Másnap, január 11-én a Magyar Királyi Ügyészség átvette az ügyet, majd a könyv sokszorosítását engedélyezték. A bejegyzésekre a háborús helyzetben mindenféle nyomtatott termék előállítása során alkalmazott szigorú cenzúra miatt volt szükség. A héber szövegek ellenőrzését a korábbi korszakok gyakorlatához hasonlóan keresztény egyházi személyekre bízták. A könyv 1944-es magyar kiadásának nincs nyoma, feltételezhetően nem maradt rá idő, hiszen az engedélyezés után nem sokkal a magyar hatóságok minden addiginál súlyosabb zsidóellenes intézkedéseivel gettóba zárták majd deportálták a magyar zsidóságot.