Browse Items (46 total)

• 

  Rimonpár

  A tóratekercs legrégebben kialakult díszei a tekercset tartó fa rudak végére helyezett rimonok. A rimon héberül gránátalmát jelent, ami ősi szimbóluma a termékenységnek, gazdagságnak, s átvitt értelemben a tórának is. Írott források már a 11. századtól utalnak rimonokra, de tárgyi emlékünk csak jóval későbbről van. A világon ma ismert második legkorábbi a Zsidó Múzeum gyűjteményében lévő, 1602-ből származó feliratot viselő rimonpár. A vörösrézből készült rimonpár a tárgy eredeti elnevezésének megfelelően gömb alakú. Hengeres szárán két vésett levélindás gömb van, testén vésett gránátalmás díszítés aranyozás nyomaival. A tárgy jellegzetes terméke az oszmán–török rézművességnek, s feltehetően a szefárd zsidó kultúrkör terméke. A gömbök felső részén vésett donátorfelirat:
  צבי הרש ב' דוד
  יצו ש''ס''ב
  „Cvi Hirs, Dávid fia, 362 (1602) a kis időszámítás szerint.” A Cvi Hirs jellegzetes askenáz név, melyben a héber Cvi (azaz szarvas) nevet német megfelelőjével (Hirsch) kombinálták. A tárgy feltehetően olyan területen volt használatban, ahol a két nagy zsidó kultúrkör, szefárd és az askenáz érintkezett, illetve ahol mindkettővel kapcsolatban álltak. Askenáz eredetileg a német területeket jelentette a rabbinikus irodalomban, később a német eredetű jiddis nyelvet beszélő európai közösségeket nevezték askenáziaknak. A szefárdoknak a spanyol területeken letelepedett zsidókat nevezték, majd miután 1492-ben az ibériai félszigetről kiűzték a zsidókat, leszármazottaikat is szefárdoknak nevezik. A rimonpár szárán látható felirata szerint a tárgya a
  דק''ק ספרדים פעסט= „szefárd hitközség, Pest” tulajdonában volt. Ez a felirat jóval későbbi, mint a másik, már említett felirat, a város névírási gyakorlatának ismeretében legkorábban a 18. század végén kerülhetett a tárgyra. Ekkor, a 18-19. század fordulóján jelentek meg a kialakuló pesti zsidó kolóniában szefárd bevándorlók, akik egy ideig külön imaházban, saját rítusaik szerint imádkoztak. A huszadik század elejére a szefárd közösség beolvadt az askenáz többségbe. A rimonpárat Oser [ejtsd: ózer] Albert, a pesti szefárd közösség vezetője ajándékozta a Zsidó Múzeumnak 1917–ben.

  The oldest ornaments of the Torah scroll are the finials placed on top of the two wooden staves that hold the parchment. In Hebrew they are called rimon, or rimonim in the plural, which means ‘pomegranate’, and which is an ancient symbol of fertility, wealth, and figuratively also of the Torah. There are written sources attesting to the use of rimonim from the eleventh century onwards, but we have relics from only significantly later. The present object, a rimon pair from 1602 with inscriptions, is the second oldest Torah finial known today in the world.

  Fitting to the meaning of the original Hebrew name of the object, the top of this copper, embossed and engraved rimon pair has a round form. Its stalk is a roll decorated with two smaller balls with engraved garlands, and its body is decorated with the motive of the pomegranate, with traces of gold-plating. It is a characteristic product of Ottoman-Turkish copper-smiths, and thus probably an artifact of the Sephardi Jewish tradition. On the top of the pomegranate there is an inscription naming the donator: “Tsvi Hirsh, the son of David, 362 according to the short era” (which is equivalent to 1602 CE). ‘Tsvi Hirsh’ is a typical Ashkenazi name, combining the Hebrew ‘Tsvi’ (that is, ‘deer’) with ‘Hirsch’, its German equivalent. The object was thus probably used in a place where the two major Jewish traditions, the Sephardi and Ashkenazi met, or where the local community was in contact with both.

  Ashkenaz originally referred to German territories in Rabbinic literature, and later on the term Ashkenazi came to be used for European communities originating from Germany, who initially spoke Yiddish. Sepharad, on the other hand, meant the Iberian peninsula in Rabbinic literature, and Jews who settled in Spanish territories came to be called Sephardi Jews. After the expulsion of the Jews from the Iberian peninsula in 1492, their descendants are also called Sephardi.

  According to the inscription on the stalk of the rimon, it belonged to the “Sephardi community in Pest”. This inscription can be dated to a significantly later date than the previous one. The spelling of the name of the city Pest changed with time, and based on the spelling of the inscription, it could not have been engraved on the item before the end of the eighteenth century. It was then, at the turn of the eighteenth and nineteenth centuries that Sephardi immigrants appeared in the Jewish community of Pest. For a time, they had their own prayer house and followed their own prayer rites. But by the beginning of the twentieth century, the Sephardi community assimilated to the Ashkenazi majority.

  This rimon pair was presented to the Jewish Museum by Albert Ozer, the leader of the Sephardi community of Pest in 1917.

• 

  Rimonpár (Tóratekercs dísz)

  A tóratekercs legrégebben kialakult díszei közé tartoznak a tekercset tartó fa rudak végére helyezett rimonok. A rimon héberül gránátalmát jelent, ami ősi szimbóluma a termékenységnek, gazdagságnak, s átvitt értelemben a tórának is. Írott források már a 11. századtól utalnak rimonokra, de tárgyi emlékünk csak jóval későbbről van. A rimonpárok időben később kialakult, az askenáz kultúrkörben elterjedt változata az építészeti elemeket felmutató, tornyos, emeletes forma. A gazdag, barokk stílusú rimonok teste hatosztású, két emeletes, kupolás tornyot ábrázol. Az emeleteken baldachinos fülkékben héber magyarázó feliratokkal ellátott öntött tárgyak vannak. Az apró tárgyak az ókori jeruzsálemi szentélyre utalnak. Az első emeleten a Szentély felszerelési tárgyait az arany menórát, a füstölő oltárt, a szent kenyerek asztalát, a rézmedencét, a kőtáblákat tartalmazó, arany fedelű ládát és egy olajoskorsót láthatunk. A második emeleten a szentélyben szolgálatot teljesítő főpapok ruházatának kellékei: a tizenkét törzs szimbolikus köveivel díszített főpapi mellvért, az efód, az arany fejdísz, a nadrág, a köntös, a főpapi öv, és a füstölő látható. A fülkék előtt kis erkélyek, a fülkéket elválasztó éleken pedig gazdagon díszített áttört ornamensek vannak. A tóradísz csúcsa vázában álló virágcsokor. Mindkét rimonon hosszú láncon váltakozva három gránátalma és három csengettyű lóg, melyek ünnepélyes csilingelést biztosítanak a felöltöztetett tóratekercs mozgatásakor. A csengettyűk között gránátalma és szőlőfürt alakú díszek váltakoznak, a tóra és Izrael népének szimbólumaiként. A rimonpár Padovában készült a 18. század első felében. Hasonló rimonpárokat készítettek több észak-itáliai városban, s több hasonló példány is ismert a világ jelentősebb judaika gyűjteményeiből. A rimonpárt Lajta Béla építész keleti útja során vásárolta, majd 1910-ben az akkor megalapított Zsidó Múzeumnak ajándékozta.
  Feliratai: 
  חשן=Főpapi melldísz
  מצופת=Főpapi süveg
  כתנת=Főpapi köntös
  מכוסים=Főpapi nadrág
  מעיל=Főpapi talár
  אפו=Föpapi palást
  
  קדש להי=Szent az Ö-valónak
  כפרת=Frigyláda függöny
  עץ זהב עץ=Fa, arany, fa
  מזבה החיצון=Külső oltár
  מזבה=oltár
  ארון הקדש=Szent frigyláda
  ויוצא פרח="Virág fakadt"
  אבנת=öv (szolgálati)

  Tags Catalog1916
• 

  Rimon

  Ezüst. Hosszú, sima hengeres szárán két virágos, leveles, kagylós koszorú. Felső része áttört műves, előbb hat poncolt nagy levél idomból áll, majd 6 virágból, e fölött az alsóbb levéldíszhez hasonló idom. Tetején lapított korona, melyről plusz egy idom hiányzik. Ugyancsak hiányzik valamennyi két sorban elhelyezett csengő.
• 

  Rimonpár Torah finials

  Ezüst. Kuglibáb idomú két tóradíszének gömbös felsőrészén
  négy kis csengő. Hármas karélyú vértjén Mózes két táblája a tízparancsolatot vésett kezdő szavaival
• 

  Rimonpár Torah finials

  Fémnyomott sárgaréz. Kerek, profitált talp, állóleveles dísszel. Kettős, lapított gömb alakú nodus, felső részén rózsás övvel. Tölcséres, tetején áttört szívpalmettás díszű alma, tetején áttört zárt korona öntött madárral, almáján 6 S alakú horoggal a csengők számára. A tetején ugyancsak csengő tartók csengők nélkül.
• 

  Rimon

  Sárgaréz, fémnyomott. Kerek, profitált talp, állóleveles dísszel, kettős lapított gömb alakú nodussal, felső részén rózsás övvel. Tölcséres, tetején áttört szívpalmettás díszű alma, tetején áttört zárt korona öntött madárral, almáján 6 S alakú horoggal a csengők számára, Tetején ugyancsak csengőtartó horgok,,csengő nélkül.
• 

  Rimonpár Torah finials

  Alpakka. Fémnyomott, kerek, profitált, állóleveles díszű talp, gömbös, akantuszos, hasonlóan kialakított kettős nodus, tölcséres, alul állóleveles díszű, felül szívpalmettás alma, tetején kivágott levéldísszel. Hat S alakú csengőtartóval, a csengők hiányoznak.
• 

  Rimon

  Ezüst, fémnyomott. Magas, kerek, rózsaöves talp, szára rózsás övből indul, nodusa levélöves, lapított gömb. Almája alul álló akantusz-levélsoros, felül rózsaöves áttört palmettával, tetején fűrészelt, tagolt övből kiemelkedő áttört zárt koronagombbal, a csengők számára horgokkal. Alul vésett héber felirat:
  חברה קד'שה
  "Chevra Kadisa"
• 

  Rimon

  Részben aranyozott ezüst. Kerek boltozatos talpán trébelt kagylós és virágdíszek. Nyelén hasonló három koszorú. Virágváza alakú testén hat mezőben poncolt és trébelt kagylós virágos dísz. Erről csengők lógtak, ma hiányoznak. Tetején korona.
• 

  Rimonpár Torah finials

  Ezüst. Kerek, boltozatos talpán 3 trébelt virágidom. Szára virágváza alakú, alján nagy levéldíszekkel, peremén 6 csengő, de hiányosak. A váza felső végén áttört műves hat pajzs alakú mezőben virágok. A váza felső pereméről ugyancsak csengők lógnak. A gömbön kiterjesztett szárnyú madár.