Haggadák a középkortól napjainkig

A haggada a peszahi széder este „forgatókönyve”, melyben megtalálhatóak mindazok az imák is, amelyeket ezen alkalommal el kell mondani, tartalmazza azokat az „utasításokat” is, amelyek részei  az estének. A haggadákat régóta díszítik, illusztrálják, a legváltozatosabbak és a legszínesebb fantáziáról tanúskodnak az illusztrációk.

A középkorból származó illusztrált haggadák közül talán a leghíresebb a Szarajevói Haggada, amely 1350 körül készült Barcelonában, 142 pergamen lapra kézzel írták. A pogromok idején, 1492-ben kimenekítették Spanyolországból, ahonnan Itáliába került. Később a Kohen spanyol zsidó család vitte magával Szarajevóba és ők adták el a Boszniai Nemzeti Múzeumnak. 1994-ben, a boszniai háború idején olyan hírek terjedtek el, hogy a haggadát eladták és a befolyt összegből fegyvereket vásároltak, azonban a háború ideje alatt a Boszniai Nemzeti Bank egyik széfjében őrizték. 
Gazdagon illusztrált kéziratos haggadák ismertek még a középkorból, ilyen például a Metzi haggada, a nyomtatás elterjedése után pedig ez lett az egyik legtöbbször, legtöbb nyelven kiadott zsidó könyv. Egy másik hagada különlegesség a Prágai Haggada, ez volt az első nyomtatott haggada.

Magyarra többször, többen lefordították, újabb és újabb magyarázatokkal látták el. Király Izór haggadájában szép illusztráció a kivonulás Miczrajimból. Van olyan haggada is, amely az elején még hamec eladási szerződés mintáját is tartalamazza. Erre akkor van szükség, ha nagyobb mennyiségű hamec lenne a zsidó ember birtokában, akkor ezzel a szereződéssel nyolc napra jelképesen eladja egy nem zsidó embernek foglaló fejében. Guttmann Simon haggadájában az asztal körül ülő család képe alatt a magyarázat leírja a széder este „sorrendjét”, pontokba szedve.

A jeruzsálemi árvaház 1949-ben kiadott ajándék haggadájával köszönték meg az árvaháznak adott támogatásokat.
Egy másik különlegesség, egy ingyenes haggada-melléklet a Ma'ariv című izraeli napilapból, az 1960-as évek tájáról.
A Sefajim kibuc haggadája, amelynek a modern grafikán kívül az ad külön jelentőséget, hogy a kibuc neve egy Jesájá próféta (41:18) idézetre utal: „Kopasz hegyeken folyókat nyitok és a rónák közepén forrásokat; a pusztát vizek tavává teszem és az aszú földet vizeknek forrásaivá.” Ami azt a hősies munkát jelképezi, amivel az izraeli nép a kietlen pusztából virágzó kerteket, zöldellő mezőket létesített.