Imakönyv az egész évre <br /><em>Prayer book for the whole year</em><br />תפלת מכל שנה A zsidó tradíció írott betűkhöz fűződő hagyományai miatt a nyomtatás elterjedését követően is megmaradt a kézzel írt imakönyvek kiemelkedő jelentősége. A 18. században elsősorban Közép-Európában a meggazdagodott zsidó családokban divatossá lettek az illusztrált, kéziratos, személyes használatra szánt luxus-imakönyvek. A Joszéf ben Móse Náftáli HáLévi számára készített imakönyvet a trebitschi Mose Léb ben Wolf másolta, melyben így minden egyes leírt betűben jelen van a másoló szakrális munkája, ami a héber szöveg szentségéhez kötődő fontos tényező. A címlap és a belső illusztrációk rajzai már a divatos rézmetszetekre emlékeztetnek, s a címlapon azt is feltünteti a másoló, hogy „amszterdami betűkkel” készítette a könyvet. Ez azt jelenti, hogy betűi olyanok, mintha Amszterdamban, a korszak legrangosabb nyomdászati központjában nyomtatták volna őket. A címlapon a szokásos kapu-alak, előtte kétoldalt Dávid és Salamon alakja jelképeikkel: Dávid a hárfával, Salamon pedig a jeruzsálemi Szentély alaprajzával. A kapuzat felett a Messiás előhírnöke lóháton, mögötte Jeruzsálem kontúrjaival. Az imakönyv tartalmazza a hétköznapi, szombati és ünnepi imákat, valamint a Pirké Avot teljes szövegét is, melyet szokás volt szombatonként olvasgatni.<br /> ____________________ <br /><br />Az imakönyv címlapját egy olyan oldal követi, ami még nem az imák szövegét tartalmazza, hanem az elmélyedést, és a koncentrálást segíti, hasonlóképpen, mint a zsinagógákban az előimádkozó pultja előtt látható siviti táblák. Ennek legjellegzetesebb szövege a menóra alakban leírt 67. zsoltár. A 67. zsoltár a mindennap elmondott imák része, azért az időért könyörög, amikor minden nép felismeri az isteni igazságot, és ez elhozza a békét a világnak. A zsidó tradíció szerint ennek a zsoltárnak a szerzője nem Dávid, hanem a szellő zengette meg így a hárfáját. Mivel a menóra a csoda és a megváltás szimbóluma, megfelelő formát jelent a csodaváró szöveges tartalomnak, de több misztikus magyarázat is ismert még a kettő kapcsolatára. A 67. zsoltár hét sora összesen 49 szóból áll, 7-6-6-11-6-6-7 eloszlásban. Egymás alá szedve ezek elforgatott menóra-alakot adnak. Ennek a tipográfiai elrendezésnek, a menóra alakban leírt zsoltárszövegnek protektív erőt tulajdonítottak, s a 16. századtól számos helyen megjelent a zsidó vizuális kultúrában: zsinagógák falára festve, szakrális textileken, de akár a magánlakásokban is megtalálható festett mizrah-táblákon is.<br /><br />Egyszínű tollrajz <strong>illusztrációk</strong> / <em><strong>Illustrations </strong>are monochrome drawings:</em><br />Címlap: Felül lovas, középen bal oldalon Dávid hárfával, jobb oldalon Salamon a szentély építésére utaló mérőónnal.<br /><em>Title page: </em><br />2a: Siviti-lap, felül két oroszlán, középen héber betűkből formázott menóra. / <em>Shiviti leaf, lion on the top, Hebrew letters form a menorah in the middle</em><br />49a: Kántor, füléhez illesztett kézzel, a pulpitusnál / <em>Cantor with one hand put on his ear at the pulpit</em><br />70a: Férfi lulávval, háttérben sátor /<em> A man with lulav, Succoth in the background </em><br />73a: Kántor kóristával, kezüket fülükhez illesztik / <em>Cantor with a member of the choir (both have one hand on the ear)</em><br />76b: A hold megszentelése / <em>Sanctification of the New Moon (Kiddush Levanah)</em><br />Iniciálék/ <em>Initials</em>: 3a, 4a, 9a, 48a, 50b, 54b, 5b, 72a, 82b, 92b, 100a Moshe Léb ben Wolf 1723 Héber/ <em>Hebrew</em> 64.629 <a href="http://maps.google.com/maps?q=Trebic&amp;hl=hu&amp;ie=UTF8&amp;sll=45.444717,12.315502&amp;sspn=0.067565,0.154324&amp;t=h&amp;hnear=T%C5%99eb%C3%AD%C4%8D,+Csehorsz%C3%A1g&amp;z=12">Trebic</a>